vissza

Túraszervezéseim, során a Net segítségével különleges kapcsolatokat sikerült kialakítanom Erdélyországban olyan helyeken, ahol mindég csak átutazóban jártunk. A főutak mentén sok olyan fürdő és üdülőhely van, amelyek csak pár éve lettek igazán megkedvelve. Ilyen a Görgényi-havasok mentén elterülő Sóvidék is, amelyik Marosvásárhelyről és Székelyföldről is könnyen megközelíthető. Piciny csoportommal ide látogattunk el néhány napra, ahol mindenki megtalálta a kedvére való programot és a vendéglátással is meg volt elégedve. Parajdi családok voltak a vendéglátóink, ahol igazi vidéki turizmusban volt részünk. Parajd a Székely-Sóvidék központja a Kárpát-medence legfontosabb sóbányahelye. A dombhátak itt mind sóból vannak, Kis-Küküllő pedig a Parajd patak és Korond sós vizét veszik fel. Az első és legfontosabb látnivaló a sóbánya volt, amit meglátogattunk. Itt több bányát is nyitottak meg, jelenleg busszal lehet lejutni 80 m mélyre egy 1500 m alagúton át. A sókitermelés 280 m-rel mélyebben folyik. Jó minőségű sóból naponta 600 tonnát termelnek ki. Az elhagyott aknarészt, amelyik 2 ha területű, gyógyászati célokra használják. Asztmás és hörghurut betegségek hatékonyan gyógyíthatók az aeroszolokkal. A sok sétálás után, pihenésképp egy kápolnában hallgattunk meg egy istentiszteletet. A kápolnát a sókamra végében 93-ban avatták fel. Az úrasztala is sóból készült, kapuja pedig faragott székelykapu. Több órás ittartózkodás után sokkal könnyebb lett a légzésünk. A kijáratnál megnéztük a műalkotások tárlatát. A kellemes ionizált tiszta levegőről feljövet megcsapott a nyári hőség, ezután már csak egy jó hideg sör hiányzott. A főutcán meg is találtuk Ábel néven a hangulatos kis panziót, ahol ebédeltünk és sörözés mellett, terveket szőttünk a további túráinkra.Másnap elindultunk a Sószorosba, ahol sok látnivaló és fotótéma akadt. Védett természeti ritkaság, ahol a Korond patak vize áttör a Kisholló és Gyilkos-oldal között. A sótömzs amelynek gyökere 1600 m-re a mélyben van, itt a felszínig ér és látványos csillogó sósziklákat, sógerinceket, szakadékokat alkot. A Sószorostól keletre, a Kádas-gödre helyen egy töbörsor (dolinák) tárul elénk, sógerincekkel elválasztva egymástól. A falakon sófürtöket, sóvirágokat és barázdákat láthattunk, amelyek az esőzések miatt évről-évre változnak. A sósziklák tövéből erek, sósforrások fakadnak. Felmásztunk a Sóhátra is, itt töbrök, tölcsérek és üregek figyelhetők meg. A szoros bejáratánál a vörös sóvirág (Salicornea herbacea) a honos, élénk színekkel gazdagítva a látványt. A nem túl fárasztó de annál érdekesebb körtúra után Parajdot úgy emlegettük, mint a „Sóhegyek birodalma”-t. Hogy a meleg okozta fáradtságot enyhítsük, ebéd után kíváncsiak lettünk a sósfürdőre. A bányától alig 100 m-re van a mezotermál fűrdő. Vize kénes-kalciumos, lítiumos nagy sótartalmú, mozgásszervi nőgyógyászati és bőrbántalmak kezelésére alkalmas. A 46 C-os víz napi 46 hl. -es hozammal 2200 m-es mélységből tör a felszínre. A gyógyvizes terápia után mindenki feltöltődve és nagyon éhesen kereste fel a közeli vacsorázó helyet. A másnapi célpont 2 órás túrával a közeli Siklódkőre vezetett, amely Nagykő csúcsa a környék legmagasabb pontja 1025 m. Innen körpanorámás kilátás nyílik az Erdélyi-medencére, a magasabb hegyláncokra. Körtúrával eljuthatunk Siklódra, Küsmödkőre, majd vissza Parajdra. Estére a szomjas csoportot, vendéglátóink szívesen fogadták, egy dinnyeevésre. A szép virágokkal teli udvarban kellemes volt az esti élménybeszámoló. A pár napos tartózkodás nem volt elég, hogy megnézzük a legendás Raposnévára maradványait, amely a 12. sz-ból ered és Elemér köveit, ide egész napos túra vezet a Kis Küküllő mentén fölfelé. Sok látnivaló van még a vidéken érdemes itt több időt is eltölteni.

During my planning of an other trip in Transylvania I made some researches on the Internet I get some very interesting and useful information and friends about places which I had never visited before only I went trough on them. This kind of place is the Salt Region near the Gorgenyi mountains, which you can easily reach from Targu Mures and Sekler countryside , too. Our little group visited this part of Transylvania, for few days and everyone find here all the programmes which they like and the hospitality was a very good one. Our hosts were families from Praid, where we find real country tourism. Praid is the centre of Sekler-Salt Region and the Carpathians-basin most important salt mining place. All of the hillsides are from salt, and the Kis Kukullo gets the salt from Parajd and Korond creeks salty waters. The first and most important place what we visited was the salt mine. Here were opened more mines, nowadays you could get down with buses about 80 m down on a 1500 m long tunnel. The salt mining is on 280 m deeper, here is produce daily 600 tones very good quality salt. The left mine shaft is 2 ha big and they are used for therapeutic cure. Here could be cured with very good results the asthmatic illnesses and the bronchitis. After the long walk we rest in a chapel, were was a nice mass. The chapel was inaugurated in 1993. The communion table is made from salt, too, and the gate is a very nice carved Sekler gate. After some hours our breathing became more easy . In our way out we visited the exhibition of work of art. When we were up there were very hot, so we went to drink a cold beer. We find a very nice and pleasant little pension , its name was Abel, here we ate our lunch, drank beer and made the future plans for the next day’s trips. In the next day we went to the Salt pass , where we find a lot of sights and photo themes. This place is a natural protected place , here the Korond creek break trough the Kishollo and Gyilkos- side. The root of the salt block is in 1600 m deep, and here is a big salt gap, too. On the sides we could see very beautiful salt flowers, salt furrows and salt bunches, which are modified by the rain every year. From the bottom of the salt rocks gush out salt springs. At the enter of the pass are red salt flowers ( Salicornea herbacea ), what made more beautiful the sight . After a not too tiring journey we called this area “The Salt Rocks Empire”. Because it was very hot we went to the salt bath, which is only 100 m far from the mine. Its water has a big content of salt, lithium, sulphur and calcium, and it is very good for skin-disease and gynaecological problems treatments. Its temperature is 46 C and daily water yield is 46 hl which comes out from 2200 m deep. After this bath everybody was very hungry and we went to have our dinner at a nearest dinner. Our next day’s trip was at the nearest Siklodko, which ‘s Nagyko peak is the countryside’s highest point with its 1025 m . From here we went to Siklod, Kusmodko, and back to Parajd. In the evening our hosts waited us with tasty water-melons. Our very short being here wasn’t enough to visit the ruins of the Raposnevara, which dates from the 12 th century. We left here unvisited a lot of places, these places worth to be visited for a longer time.